Leírás és Paraméterek
Somogy a honfoglalás után a fejedelmi nemzetség egyes tagjainak önálló birtoka volt Somogyvár központtal (Koppány vagy Kupa vezér). A középkori, aprófalvas településrendszer a török háborúk idején erősen pusztult, a lakosság ennek ellenére folyamatosnak tekinthető, a falvak nagyrészt a környékről települtek újra, így számos archaikus kultúrelem maradt fent szinte napjainkig. Itt található az egész magyar nyelvterület legdíszesebb és leggazdagabb pásztorfaragó hagyománya, és itt még fellelhető néhány, máshol már eltűnt hangszer (hosszi furugla). Nagy múltra mutat népdalkincse (dunántúli terc) és népköltészete (balladák). A dél-dunántúli táncdialektus Magyarország legarchaikusabb tánckultúrája, a régies ugrós és körtáncok mellett legjelentősebb tánctípusa a kanásztánc-verbung. Az új típusú táncok közül csak a csárdás tudott elterjedni. A dalok szövegét kísérő füzetünk tartalmazza. EGYSZÓLAM EGYÜTTES: Berecz András – ének Fábián Éva – ének Juhász Zoltán – rövid és hosszúfurulya, duda Sáringer Kálmán – rövid furulya Közreműködik: Husi Gyula – citerák BEKECS ZENEKAR: Majorosi Marianna – ének Vavrinecz András – hegedű Csávás Attila – brácsa Nagy Zoltán – cimbalom Nagy András – nagybőgő Közreműködik: Németh Ferenc – ének Egyszólam együttes: 1. Tolnai dudálás és ugrós 2. Nemespátrói lassú és friss csárdások 3. Nemespátrói ugrósok 4. Kanásztánc Nagyberkiből 5. Dömötörfi János nótái 6. Farkas István csárdásai 7. Farkas István ugrósai Bekecs zenekar: 8. Kanásztánc és ugrós 9. Lassú csárdás 10. Friss csárdás
